SVT VILÁG - 2010. július
Részlet:
Ghislaine Saint-Pierre Lanctot - Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen? című könyvéből
Szegő mama kecskéje
A neve Blanka, és ő egy kecske.
Bundája olyan fehér, mint a hó. Gazdája Szegő mama, aki nagyon szereti kis kecskéjét, és szorgalmasan őrzi őt.
Hogy megvédje a környező hegyekben kóborló farkasoktól, nappal egy oszlophoz pányvázza, éjjelente egy pajtába zárja. Minden őt elhalmozó szerető, gyengéd gondoskodás ellenére Blanka szomorú.
Mint minden kecske, Blanka is szereti a hegyeket. Az a kecskék birodalma.
Arra lettek teremtve, hogy ugrándozzanak a sziklákon, és felkapaszkodjanak az emelkedőkön kedvenc táplálékuk után kutatva. Ez az igazi természetük.
De a hegyek adnak otthont az éhes farkasoknak is.
Blanka választhat egyrészről a bezártság és biztonság, másrészről a szabadság és sebethetőség között. Feszült.
Az az igazság, hogy ezek közül a lehetőségek közül egyik sem tetszik neki.
Nem tudja elfogadni azt a gondolatot, hogy megöregedjen és belehaljon az unalomba, mint a házi kecskék, de azt sem, hogy egy farkas gyomrában végezze, mint a vadkecskék.
Blanka minden idejét a megoldás keresésével tölti.
Nem tud sem aludni, sem enni. Úgy érzi, elsorvad.
Ha így folytatja, idő előtt el fog pusztulni, itt a teljes biztonságban, anélkül, hogy valaha is megismerte volna a szabadságot.
Hát ezt egyáltalán nem akarja.
"Az önmagam-iránt-érzett-szeretetből fakadóan élni fogok bármi áron, még ha ez azzal is jár, hogy a farkas felfal- - elmegyek!"
Döntését elmondja Szegő mamának, azt várva, hogy gazdája megpróbálja meggyőzni, maradjon saját biztonsága érdekében.
Ehelyett megdöbben Szegő mama válaszától:
"Igazad van! Mert ha nem a farkas gyomrában végzed, Szegő papa gyomrában fogod!
Nem túl dicsőséges jövő! Neked viszont nem kell senki gyomrában végezned."
Blanka szemei tágra nyílnak a csodálkozástól.
"Ha igazán belegondolsz, az erős törvénye, hogy legyőzi a gyengét, egyszerűen mindkettő halálához vezet", magyarázza a fiatal kecskének.
"Ha örökké akarsz élni, el kell érned az egységet magadban.
Eggyé kell válnod a farkassal."
"Farkassá kell változnom?" - kérdezi Blanka.
"Te már farkas vagy" - feleli Szegő mama.
"Minden amit tenned kell, hogy ennek tudatára ébredj.
Isteni vagy, te vagy minden, te vagy a Föld összes farkasa."
A kis kecske reszket a félelemtől.
"Üdvözöld belső farkasodat, hagyd őt létezni ahelyett, hogy a halálát kívánnád.
Ne félj tőle, és szeresd őt teljes szívedből.
Minél inkább szereted, annál inkább fog ő is szeretni téged.
Mert a szeretet fertőző."
"Képes leszek a hegyekben barangolni veszély nélkül?" - kérdezi Blanka.
"Képes leszel bárhova menni, ahova akarsz, anélkül, hogy bármitől félnél" - mondja Szegő mama.
"Ez biztos?"
"Egyetlen biztosítékod van, a magadba vetett hit"- feleli Szegő mama.
Blanka hozzáfog megszelídíteni benső farkasát.
Átlapozza Szegő mama magazinjait és kivágja az összes farkas képét, amit talál.
Nagyokat, kicsiket... hosszú fogúakat, éhes kinézetűeket... barnákat, szürkéket... fiatalokat, öregeket ... kövéreket, soványakat...
Teleaggatja velók a pajta falait.
Mindegyiknek ad egy nevet és mindegyikhez folyamatosan beszél.
Szerelmi történeteket mond nekik.
Azon találja magát, hogy kezdi szeretni ezeket a farkasokat.
Belehelyezi magát a bőrükbe, hogy jobban megismerje őket.
Kezdi őket vonzónak találni, és tud nevetni a nagy fogaikon.
Még meg is tanul farkasként gondolkodni, beszélni és cselekedni.
Megszelídítve ezeket a farkasokat, Blanka valójában megszelídítette saját félelmeit.
Beleszeret benső farkasába. Annyira, hogy többé nem tesz semmilyen különbséget önmaga és egy farkas között.
Minél inkább nő Blanka szeretete a farkasok iránt, Szegő mama annál inkább megereszti a pányvát.
Egy nap nem köti ki.
Blanka most szabad, hogy megtapasztalja az életet.
Felrohan a hegyekbe, szíve tele a farkas iránti szeretettel.
Szökellve és ugrálva vidáman kapaszkodik fel a sziklákon.
Örül, hogy itt van fent, hegyet mászik.
Olyan ez majdnem, mintha meg tudná érinteni az égboltot.
Ez a Paradicsom!
Mikor leszáll az éj, lefekszik a puha fűágyra, és mély álomba zuhan.
Hirtelen felriad! Furcsa zajt hall a bokorban - egy farkas! Félelem önti el, farkasok által elpusztított kecskék képei villannak fel szemei előtt.
Blanka mély lélegzetet vesz és összeszedi magát.
Visszatér a szívébe, és kapcsolatba lép újonnan megtalált szeretetével a farkasok iránt.
És mostmár szerető szemekkel néz az előtte lévő farkasra.
A farkas izgatott volt. Ösztönei azt mondják neki, hogy ugorjon rá a fiatal kecskére és falja fel. De valahogy nem tudja! Valami megakadályozza, de mi?
Blanka nyugodt és összpontosított maradt a szívében.
Elméjében megjelennek a farkasok képei, amelyeket a falra ragasztott - a farkasok, akiket megszeretett.
Szeretete legyőzi félelmét.
Átmegy a farkashoz és lefekszik mellé.
A farkas el van képedve. Össze van zavarodva - tűnődik, mi történik vele.
Beleszerethet egy kecskébe?
Amint hajnalodik, Blanka és a farkas leiramodnak a hegyről.
Blanka buzgón bemutatja a farkast Szegő mamának, aki gyorsan magához tér a farkas látványa okozta kezdeti meglepetéséből.
Rájön, hogy Blankának sikerült.
Gratulál neki, és melegen megöleli a farkast.
Mindhárman leülnek reggelizni.
Ünneplik a szeretetet!
Blanka és a farkas elbúcsúznak.
Világkörüli útra mennek, hogy hirdessék a jó hírt - a kecskék és farkasok most már békében élnek egymással!
Új korszak vette kezdetét!
----------------------------------------------------------
Összeállította: Bainé Való Gabriella SVT tanár és tanácsadó
----------------------------------------------------------
Szerkesztő: László Erika SVT tanár és tanácsadó